14. Rejtélyes fiú

-Áhh..sziasztok, gyertek beljebb!-hívta be a vendégeket anyukád.
-Szia!-köszöntek.-________________, merre van?-kérdezték SeungRi szülei.
-Éppen vacsorázunk! Tartsatok velünk!-indultak az ebédlő felé.
-Üdv!-léptek be.
-Hali!-állt fel apukád.-Kicsim, ők itt a szomszédok, Riri szülei!-mutatott rájuk.
-Ááh..hát önök azok, örvendek!-mosolyogtál.-És Riri..ő?
-Ő sajnos nem ért rá! De ez itt a tiéd!-nyújtottak át egy kis meglepetést.
- Köszönöm, nem kellett volna. Ririt meg már úgy megszeretném ismerni.-hajtottad le a fejed.

Megvacsoráztatok, beszélgettetek, igaz te nem sokat tudtál hozzászólni, mivel nem emlékszel semmire. A maknae szülei sokat beszéltek fiúkról, és kezdted úgy érezni, hogy bár nem láttad még, olyan mintha már régóta ismernéd. Neve hallatán egyre többször felcsillant a szemed, kezdett nagyon kíváncsivá tenni ez a titokzatos fiú. Csupa jók hangzottak el róla, bár a szüleid szúrós szemmel hallgatták a dicséreteket. Rólad is sokat beszéltek, elmesélték a gyermekkorodat, és hogy kiskorod óta a tánc a mindened. Ezt az egyet biztosan tudtad. Anyukád eszébe ötlött, hogy régi videókat nézzetek. Sok feledésbe múlt eseményt néztetek végig, de így sem jutott eszedbe semmi. Teltek az órák, elég későre járt, így szomszédaid hazafelé vették az irányt. Jobbulást kívántak, majd távoztak. Párnára hajtottad a fejed, kissé elfáradtál. Csak SeungRira tudtál gondolni, hogy ki lehet ez a rejtélyes fiú. Mindenki róla beszél, de te még egyszer sem láttad. Azt azonban észrevetted, hogy szüleid nem szimpatizálnak vele, valami történhetett, amiért nehezelnek rá. Eldöntötted, hogy rákérdezel.
Másnap majdnem délben ébredtél fel. Már javában hasadra sütött a nap. Anyukád elugrott a közeli kisboltba, így csak apukád volt otthon. Ő éppen valami vígjátékot nézett. Te kicsit friss levegőre vágytál, így kimentél az teraszra. Lehuppantál a hatalmas hintaágyba, és így hallgattad a csiripelő madarakat. Közben anyukád is megérkezett, aki csatlakozott apudhoz. Csendesen üldögéltél, mikor meghallottál valamit a szomszéd felől.

-Riri, ezt itt hagytad!-kiabált a maknae anyukája, te pedig gyorsan felugrottál a név hallatára.
-Óhh..köszi anya!-ezzel bepattant a kocsiba, és elhajtott.

Ágaskodva figyelted a szomszéd fiút, de nem sokat láttál belőle. Háttal állt neked, így esélyed sem volt megtekinteni az arcát. Visszaültél csalódottan a hintába, és hallgattad tovább a természet hangjait.
Eltelt egy újabb hét, majd elégnek tartottad a pihenést. Reggel elkészültél a munkához. Szülei igaz ellenezték, de te jól érezted magad, így elindultál. Még mindig nem láttad SeungRit, így már majd megevett a kíváncsiság. Beértél a munkahelyedre, ahol a fiúk már vártak. Valami nem stimmelt, mivel csak négy fiút találtál a táncteremben. Megkérdezted Jiyongot, hogy Riri merre van, aki azt felelte, hogy ma nem tud bejönni, mert rosszul érzi magát. Megint rossz kedved lett, mert nem láthattad azt a fiút, akit "rejtegetnek" előled.
Eljött a nap vége, indultál haza, csalódottam persze. Leálltál a kocsival, majd kiszálltál. Volt nálad egy hatalmas dosszié, amiben rengeteg koreográfia volt összeállítva. Hirtelen megbotlottál, és az összes papír a levegőbe röpült.

-Remek!-mérgelődtél halkan.
-Segíthetek?-kérdezte valaki a sötétségből.